A média bosszútörvényként emlegeti azt a 107 oldalas státusztörvény-tervezetet, amely a közoktatásban dolgozók jogállását több mint 50 pontban hátrányosan változtatná meg. A státusztörvény a márciusi hírek szerint június elsejétől lépett volna életbe, de ez a dátum az eredménytelen tárgyalások, illetve a kormány időhúzása miatt kitolódott.
A státusztörvény nem a kormány tanárellenességéről és kicsinyes bosszújáról szól a több mint egy éve tartó demonstrációk miatt. A jelenlegi kormányzat ugyanis annyira sem becsüli a pedagógusokat, hogy bosszúhadjáratot indítson ellenük. Igaz, hogy elbocsátottak néhány engedetlenkedőt, köztük az ország legjobb tanárait, de a hatalom nem foglalkozik a járulékos veszteségekkel: kirúgásokkal, fiatalok gumibotozásával, és nem fukarkodik a könnygázzal sem, hiszen ezekre ő ad parancsot. A kormány tehát nem aprózza el a közoktatás rendszabályozását.
A bevezetésre váró státusztörvény elsődleges célja az állami fenntartású iskolákban dolgozók pályaelhagyásának a megakadályozása. Ezt bizonyítja, hogy a státusztörvény első tervezetében a felmondási időt hatvan napról hat hónapra emelték, majd az Európai Unióval folytatott tárgyalások hatására három hónapra csökkentették, ami a kettőhöz képest még mindig hátrányos változtatás. A PDSZ adatai szerint Magyarországon 16 000 pedagógus hiányzik a közoktatásból, 5 éven belül a nyugdíjazások miatt ez a szám 22 000-re emelkedik. A 2022-ben a közép- és általános iskolai tanárok közül 5 316 hagyta ott a pályát. 2021-ben ez a szám 3 738 volt, ami szintén magas, hiszen a 2022-ben felvett 6 449 hallgatóból mindössze 1 200 tanár áll pályára. De ez sem végleges szám, mert 2-3 év elteltével sokan elhagyják a pályát.
A státusztörvény bevezetésének másik célja a pedagógushiány elfedése úgy, hogy a meglévő munkaerő tetszés szerinti átcsoportosítható lesz. A szaktanárokat átvezényelhetik egyik intézményből a másikba. Nagy szükség van erre, főként kémia, fizika, matematika és informatika terén. A pedagógusok majd a szünetben vagy a lyukasórájukban futnak át vagy tömegközlekednek a vármegyebérlettel egyik iskolából a másikba. Ha a saját gépjárművüket használják, akkor még rosszabbul járnak, hiszen 18 Ft/km áron autóznak. A cél érthető, de az már nem, hogy ezért nem jár semmiféle többletjuttatás, mint ahogy a helyettesítésekért sem.
Az abszurd kategóriájába tartozik, hogy az egy tanévben ingyen végzett helyettesítéseket 60-ról 80 órára emelték. 80 óra többletmunka róható a tanárokra, amiért egy forint sem jár, mint a középkori robotért. És ez az a pont, amit nem csak a laikus olvasó, de a pedagógus sem hisz el, mert ez már képtelenség, akárcsak a napi szinten maximum 12 órára növelhető munkaidő. Igaz, hogy minden cégnél kifizetik a túlórát, de a közoktatásban nem! Hogy a munkaterhek garantáltan megnőnek, afelől senkinek nem lehetnek illúziói, hiszen a zsugorodó állománynak többet kell dolgoznia, hogy a feladatait ellássa. Ha pedig nem lesz rá képes, mert nem lesz hozzá szaktanár, akkor tovább fog csökkeni a KÖZoktatás színvonala. Ja, hogy nem egy szaktanár megy az órákra, az a szülőket egyelőre még nem zavarja annyira.
A státusztörvény eddigi be nem vezetésének a hátterében a kormány harmadik célja, az időhúzás áll: a társadalmi reakciók felmérése, a béremelés elodázása.
Addig is lehet mondani, hogy „Brüsszelből nem jön a pénz”, és tovább lehet hallgatni arról, hogy az állam egyik fő feladata a közoktatás működtetése, a közalkalmazottak bérrendezése lenne. Amit szintén nem mondanak ki, de a végtelen arrogancia és az áltárgyalások tanúsítják, hogy valódi akarat nincs a bérrendezésre, pláne nincs a közoktatás XXI. századivá tételére!
A szakszervezetek szerint minimum 40 %-os azonnali, sőt 2023 januárjáig visszamenő emelésre lenne szükség, és legfőbbképpen arra, hogy az aktuális minimálbérhez kössék, amelyek így inflációkövetők lennének. Az utóbbi években háromszor kaptak a pedagógusok közel 10 százalékos bérpótlékemelést. A béremeléssel szemben a pótlékemelés bármikor elvonható, és nem számít bele a nyugdíjba. Az infláció 2023-ban elérte a 25%-ot. Egy 17 éve a pályán lévő középiskolai tanár (pedagógus kettes minősítéssel), egy gyerek utáni adókedvezménnyel együtt nettó 305.000 Ft-ot keres, az ő bére a státusztörvény bevezetésével pont nem emelkedne. A státusztörvény – szemben azzal, amit a propaganda állít – tartalmazza ugyan a fizetések differenciálásának a lehetőségét (a teljesítményértékelést), de nem fekteti le ennek a konkrét és életszerű szabályozását. A teljesítmény honorálásához forrásokat kell rendelni. Amennyiben a tankerületek szegények lesznek, elmarad majd a „kiválasztottak” jutalmazása is.
Mit lehet tenni? Menekülni a pályáról! De hová? Ezen töprengenek sokan, több diplomával és nyelvvizsgával. A pedagógusok szeretnek gyermekekkel foglalkozni, lételemük a kreatív munkavégzés, gyűlölik a monotóniát, de pénzből élnek ők is.
2023-ban eljutottunk oda, hogy a többség nem tud a béréből megélni, hiszen 50-100 000 forinttal kevesebbet keres, mintha takarítóként, kukásként vagy egy raktárban dolgozna. A pályaelhagyást fontolók közül többen éppen állásokat böngésznek és új szakmát keresnek.
Összegezve az elmúlt 12 év elhibázott oktatáspolitikáját: 2023-ban eljutottunk oda, hogy a rendszer immár rövid távon sem fenntartható, de ezt még mindig nem látja a magyar társadalom többsége, illetve csak kevesen foglalkoznak vele; mint ahogyan az egészségügy leépítése sem kavart indulatokat, nem hozott létre széles körű összefogást, pedig a közoktatás és az egészségügyi rendszer analógiái szabad szemmel is jól láthatóak.
A lezüllesztett, központosított, XIX. századi magyar közoktatásban vannak ígéretek, illetve csak ígéretek vannak, de valódi, előremutató szándék, vízió nem jelenik meg. 2023-ban még a „Holdról is az látszik”, hogy a kormány továbbra sem akar az oktatásra több pénzt fordítani, sőt! Konkrét béremelésről továbbra sincs szó, majd 2025-re, amikor a pedagógusok átlagbére az ígéretek szerint eléri a bruttó 777 000 Ft-ot, ami nettó 5-600 000 Ft-ot jelent! Ki tudja, hogy 2025-ben mennyi lesz a szakmunkás minimálbér, és hogy a tanárok majd hol dolgoznak ennyiért?
Fotó: Szollár Zsófi / Index
